2010. december 13., hétfő

Therapy

A hetem megint nagyon rosszul alakult. Másolás tekintetében valaki nagyon kiverte nálam a biztosítékot, pofátlan és aljas húzással. Előjött ismét az ember-undorom és a kedvem elment az egész ékszerkészítéstől. Tudom, arról volt szó, hogy itt a blogon nem írok többé ilyen témában semmit, de hát ez van. Ez is én vagyok. Azóta még mindig érlelgetem magamban a dolgot... Nem mertem írni az illetékesnek. Gyáva vagyok vagy csak teljesen hülye. Még nem döntöttem el.

Azt viszont igen, hogy a legjobb terápia az ilyesmi ellen az alkotás. Szinte egész hétvégén a műhelyben voltam és vágtam az üvegeket, telepakoltam rogyásig a kemencét. Nagyon jó érzés volt, jót tett, és most izgulhatok, hogy milyen kincseket szedek majd ki onnan. Magamnak is készítettem két láncot, jót tesz ilyenkor az embernek a kényeztetés. Úgyis rég leptem meg magam egy kis akármivel.

Ez egy óriás, giga-bogyós nyaklánc, akit áfonyának hívok. Jobb mint a stressz labda és tökéletes unaloműző, az irodában mindig a bogyókat morzsolgatom ha épp nincs semmi feladat :)

Természetesen füli is készült hozzá mert a szettekre még mindig hajlok. A másik pedig egy borostyán csoda. Szeretem ezt a színt, mert melegséget áraszt. Valahonnan régről voltak ilyen hosszúkás gyöngyeim, de az eredeti láncon nem tetszettek így lebontottam, újragondoltam. Vettem pár hozzá illő robbantott gyöngyöt és az egész lánc új köntösbe bújt. Jó érzés, hogy nem lesz a szekrény mélyén az enyészeté.

7 megjegyzés:

  1. Nagyon jók lettek!
    A másolással kapcsolatban nem szeretek nyilatkozni,mert igen kényes téma.Azért annyit írnék,ha zavar akkor írj az illetőnek,de támadólag,csak kérdezd meg miért csinálja.Lehet öntudatlanul benne maradt az a minta,azért készít ugyanolyant.Vagy nincs tisztában azzal,hogy mit is tesz ezzel.Voltam már én is úgy,hogy mire kész lettem valamivel,akkor jöttem rá,hogy kísértetiesen hasonlít egy másik alkotó termékére.Pedig nem szándékos volt.Néha kicsit alkotói válságom is van ezért,mert valami nagyon egyedit akarok csinálni,de a görcsölés inkább megállít,mint inspirál.

    VálaszTörlés
  2. Állati jól néz ki ez a lila szett! A borostyán nem az én színem, de nagyon szép lett az a lánc is :)

    A másolás meg tényleg kényes téma...

    VálaszTörlés
  3. Köszi lányok a kedves szavakat. Tudom, kényes. Lényegében mindenki valahonnan merít ötletet. Ami nem is baj... Csak hát azért vannak bizonyos határok. Próbálok ezen túllendülni és koncentrálni az alkotókedvemre. Jó lenne ha ez az egész csak ösztönzőkéne hatna rám, hogy még szebb és még jobb dolgokat csinálhassak :)

    VálaszTörlés
  4. Én már elég ritkán járok a Meska oldalán, így nem tudom ki mennyire másol, de sajnálom, hogy ilyen még mindig előfordul. Biztos, hogy örök probléma marad, mert mindig lesznek újak, akiknek nem azt jelenti az alkotás, mint a "régi öregeknek", és nem tudják mit szabad és mit nem.
    (Elkezdtem egy fórumot alakítgatni, ahol többek között ezeket is meg lehet majd beszélni, de még sok mindent kell alakítanom rajta. Majd a két ünnep között lesz időm, és remélem januárban el tudom indítani, és a boltomat is újra meg tudom nyitni végre! :))
    További jó alkotást Nektek!

    VálaszTörlés
  5. Kedy én nagyon kíváncsian várom az új fórumod :) és persze a Meskás visszatérést is!!! Jó munkát hozzá! :)

    VálaszTörlés
  6. Dóri, azt hiszem én kicsit "határozottabban" lépnék fel a másoló ügyében...nem hagyna nyugodni a dolog, és szerintem mindenképpen írnék neki. Persze nem durván, csak puhatolózva, hogy ugyan, hogy is gondolta ő ezt, és miért? Mert valóban, óhatatlanul is megtetszik egy-egy forma, szín, bármi kombináció, de a másolás nagyon-nagyon illúzió romboló dolog! Szerintem jobb ezt tisztázni, mert én tuti csak "főnék a saját levemben", és idegeskednék. Ezért tűnik nekem jobb megoldásnak a kapcsolatfelvétel, pláne, ha ez nem először fordul elő!

    VálaszTörlés
  7. Andi, nagyon köszönöm neked is a vélemény-nyilvánítást és az ötleteket. Most már annyian annyi félét írtatok :) Picit megzavarodtam. Igazából arra jutottam hogy nem írok neki. Az ilyen ember aki még arra sem veszi a fáradtságot hogy rám írjon, mielőtt lemásolna, tuti hogy támadásnak venné a levelem. Még akkor is ha próbálom a legfinomabban megfogalmazni. Nyilván bennem is van még némi indulat. Karácsony előtt nekem ez most nagyon nem hiányzott. Próbálok a pozitívumokra koncentrálni ezután.

    VálaszTörlés