Anna és én még tavaly Karácsonykor ismerkedtünk meg Noriko játéka kapcsán. Akkor Anna lett az én "Jézuskám" és egy csodás szép drótékszer szettet kaptam tőle, amit nektek meg is mutattam:
Azóta történt sok levélváltás, beszélgetés, ismerkedés. És Annával nagyon összebarátkoztunk. Én legalábbis magamhoz közel állónak érzem a munkáit, kedvességét, az egész lényét. Természetesen ez a kooprodukció meg kellett mutatkozzon a munkánkban is. Küldtem pár régi, kallódó üveg és kerámia kabosont, amiket eztán PerAnna vett kezelésbe és így születtek az alábbi kincsek:
Nem vagyok kifejezetten oda az üveg és drót házasságáért, ezt az aggályom előre jeleztem is Annának. Alapvetően a visszafogott darabokat szeretem, NO csicsa. Azt hiszem, sikerült olyat alkosson Anna ami még az én ízlésemnek is tökéletesen megfelel. Nem sok és nem kevés! :)
Nektek hogy tetszenek?
Kerámiát is szerettem volna mutatni de arra még picit várni kell. Rengeteg kaboson lapul még a "művésznőnél". Kíváncsian várom a továbbiakat!
És hogy még aktuálisabb legyen a bejegyzés: ezen a héten Annáról olvashattok a Meska főoldalán egy kedves interjút. A drótékszerezés rejtelmeibe is picit bevezet benneteket! Nosza mindenki, olvasni és kommentelni neki! :)
