2010. június 3., csütörtök
Szívből sosem elég
Mióta megvan az új, mélyvörös mázam, egyszerűen nem tudok betelni vele! Legszívesebben mindent abba mártogatnék folyamatosan. Nem maradhattak ki a kerámia szívecskéim sem, természetesen. Közkedvelt formák ezek nálam régóta, és a Meskán eladott legelső termékeim, a szív kitűzők kistesói készültek most el, fülbevaló formájában. A másik füli pedig egyszerűen csak bódítóan mélyvörös. Nekem ennyi elég is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
húú, de szépek - különösen az a pirosabb :))
VálaszTörlésvan otthon lehetőséged kerámiázni? mmint kemence is?
Tori, apukám kerámikus :) Az egész ékszer-szeretetem abból indult, hogy kerámia ékszereket kezdtem csinálni. Aztán jött mellé a gyurma és az üveg újabban. Egy óriás, ipari kemencénk van + műhely a ház aljában :)
VálaszTörlésóóóóóó, aztamindenit de szuper :))) iiimádom a kerámiát, annyira szép... meg az üveg meg a gyurma is persze, de a kerámia.. az a legszebb :) (mondjuk az üveget is nagyon szeretem, de én 'csak' ablakokkal foglalkoztam, ékszerrel sajnos nem vol lehetőségem)
VálaszTörlésTiffanyval foglalkoztál? :) Most lefotóztam jó pár kallódó kerámiát, majd jönnek a blogra lassanként. És szeretném majd a kerámiás albumom is normálisra megcsinálni hogy áttekinthetőbb legyen. Szóval majd mutatok, hogy mik vannak nálunk... :)
VálaszTörlésnem egészen, de olyasmi. építészeti síküvegnek hívják - azt hiszem, ez nem ugyanaz, bár Tiffany-témában nem vagyok otthon egyáltalán, szaktörin tanultam róla valamit, de ez az emlék már picit megkopott :)
VálaszTörlésvárom nagyon a kerámiákat :)))
és amúgy Te ezt tanulod/tad is komolyan? mmint, hogy 'csak' ékszereket, apróbb dolgokat készítesz vagy mást is?
Ahaa, értem :) Érdekesen hangzik ez is, nagyon!
VálaszTörlésSajnos én korongozni egyáltalán nem tudok. Volt régen pár próbálkozásom ez irányban, de abbamaradt. Apa se nagyon szerette volna, ha megtanulom a kerámiázást. Szóval csak ékszerekkel foglalkozom, pici, kézzel gyúrható tárgyakkal. Mázazni, engóbozni, szivacsolni, díszíteni persze megtanultam valamennyire, de azt is csak kis felületeken, amit az ékszer megkövetel. :)
Miért nem szerette volna? Nem az a cél az ilyen típusú családokban, ahol a szülő(k) kézműves tevékenységből élnek, hogy a gyerek továbbvigye? Mert ok, ha nem eröltetik, de ez picit furi nekem. :-)
VálaszTörlésKézműves táborokban kerámiáztam, de nem díszítettünk, csak korongoztunk, majd betették a kemencébe. :-)
igen, igen, érdekes is volt :) a legjobb pedig benne, hogy viszontláthatom a vizsgamunkám az egyik karunk ablakaként :))
VálaszTörléstényleg, miért nem szerette volna? ahogy gondolkozom, az egyetlen, ami nekem rossz volt a kerámiában, hogy nagyon-nagyon szárította a kezem - jó, gondolom, az, aki komolyan csinálja, biztos tud több rosszat is
Régen még a kerámiából meg tudtunk élni úgy, hogy csak és kizárólag ezt csinálta apa. Ma már ez sajnos nem megy. Elég küzdelmes kézműves berkekben a fennmaradás. Szóval, azt nem szerette volna, ha hivatásszerűen ezzel foglalkozom és nem tanulok ezen kívül mást semmit. És ezt valahol meg is értem.
VálaszTörlésTermészetesen, ha nagyon erősködtem volna, megtanított volna a dolgokra biztosan. De korábban meg engem ez egyáltalán nem érdekelt. Most sem érzem úgy, hogy komolyabban bele kéne vágnom. Azért a korongolás + magas fokú népi iparművészet egy egészen más világ. Ehhez egészen komoly odaszántság kéne. Ez bennem (egyelőre) még nincs :)
áá, így már teljesen világos! kár.. bár ma mindenféle egyedi cuccal nehéz fennmaradni..
VálaszTörlésna de mi csak ügyeskedjünk azért :)