Nemzetiségi napok Györköny

Tegnap vásározni voltunk megint, Györkönyben, nemzetiségi napokon. Csodás időt fogtunk ki, a hely varázslatosan szép, a pincesoron árultunk, ahol tavaly is. Bonoka majdnem talált magának egy barátnőt, aztán végül mégsem jött össze a nász. A nézelődők, látogatók nem voltak túl sokan, de végül is semmire sem lehetett panasz. Jól ment a szekér, nekem legalább is.. :)

Egészen egyedi és különleges, ahogy ebben a kis zsák-faluban pince pincét ér. Azt hiszem, ezek az emberek nem is járhatnak nyaralni. Nekik ide kijönni, maga, a nyaralás.

Megmondom őszintén, a vásárban most vajmi kevés időt töltöttem el. Kiderült, hogy a környéken van három geoláda, úgyhogy egész nap a terepet róttuk, "kincset keresve". A nadrágom elszakadt, a cipőm majdnem beleragadt a nádasban az iszpaba, gazban, sárban, szúrós bokrokban, kukoricában dagonyáztunk, erdőt és tisztást jártunk, láttunk gémes kutat, ökröket, juhokat és vadakat terelő juhászt:) geodéziai tornyot, magaslest, csodás növényeket, vadcsapásokat. Az erdőben burjánzott a vadkender és nagyon jó kedvünk volt. Persze, nem a kendertől!

Rendkívül élvezem ezeket a kirándulásokat, ami mostanában picit az alkotás rovására megy, de valahogy nem bánom. Majd a hideg időben bepótolok minden kreatívkodást. És bocsássatok meg, de pár képet egyszerűen muszáj ide is betennem. Ezt látnotok kell! :)